LP Sport Escrima Általános szabályok

1. A versenyszám

1.1. A verseny egyéni számokban kerül megrendezésre.

2. A verseny rendszere

2.1. A versenyt egyenes kieséses rendszerben bonyolítják.

3. Aversenyben való részvétel feltételei

3.1. A versenyzőnek (vagy edzőjének) időben  le kell adnia

nevezését e-mailben az lpvingtzun@gmail.com címre.

3.2. A versenyző életkora betöltött 17 év.

4. A súlycsoportok

4.1. A verseny súlycsoport nélkül folyik. Kellő igény esetén férfi és női kategóriát külön

indítunk.

5. A sorsolás

5.1. A sorsolást az előkészületekért és a jegyzőkönyvekért felelős testület tagjai irányítják, a

Fellebbviteli és Panaszbizottság elnöke, a főbíró, és a versenyben résztvevő csapatok vezetői

vagy edzői jelenlétében.

5.2. Az első sorsolási körben az azonos csapathoz tartozó versenyzők összesorsolása

kerülendő.

 

Barna Dániel & Lévai Péter

Versenyen

6. A versenyzők ruházata és védőfelszerelése

6.1 Aküzdelmek során a versenyzők a botot tartó kézen kesztyűt, arcot védő fejvédőt

(escrima vagy vívósisak), valamint ágyékvédőt – női versenyzők mellvédőt - viselnek. A

versenyzők ezen kívül viselhetnek más védőfelszerelést is, pl: alkar-; könyök-; térd-; vagy

lábszárvédőt, fogvédőt.

6.2. A versenyzők egyszínű (piros, vagy fekete) pólót viselnek (sorsoláskor dől el, melyik

versenyző melyik pólót köteles viselni. A ruházat ezen felül: kendő, vagy törölköző (a fej

köré csavarva a sisak alatt), nadrág (tetszés szerint lehet hosszú vagy rövid, sportcipő.

7. A küzdelem időtartama

7.1. A mérkőzések ideje 2 x 2 perc.

7.2. Döntetlen esetén 1 perc hosszabbítás következik.

7.3. Abban az esetben, ha a hosszabbítás sem hoz döntést, az első találatot elérő versenyző a

győztes.

7.4. A menetek közötti szünet 1 perc.

7.5. A mérkőzések egyes meneteinek időtartamát az ún. futó idő szerint kell mérni, vagyis a

menet megkezdése után az órát csak a vezető bíró „stop time” (idő állj!) utasítására állíthatják

meg, egyébként az idő mérése folyamatosan történik.

7.6. A vezető bíró csak indokolt esetben - pl. sérülés, ruha-, vagy védőfelszerelés igazítása,

szabálytalanság észlelése miatt - állíthatja le az órát.

8. A küzdőtér

8.1. A küzdőtér 8x8 méter alapterületű borított terület

8.2. A küzdőtér felületén a küzdő felek helyét, a küzdőtér színétől eltérő színnel kell

megjelölni, és amelyek a küzdőtér középpontjától 1,5 m távolságra helyezkednek el.

9. Bevonulás a küzdőtérre

9.1. A mérkőzések előtt a versenyzők, és az edzők a számukra kijelölt helyet foglalják el. A

versenyzők a középbíró jelzésére vonulnak a küzdőtérre.

9.2. A küzdőtér elhagyásakor ugyanaz ismétlődik csak fordított sorrendben.

 

Karacs Attila & Lévai Péter

Versenyen

10. A köszöntés

10.1. Amikor a versenyzőket a középbíró a küzdőtérre szólítja, a meghajlással köszöntik a

nézőket, valamint a főbírót.

10.2. A küzdelem megkezdése előtt valamint a küzdelem után a versenyzők köszöntik

egymást, valamint a középbírót.

11. A versenyzők teendői a mérkőzések során

11.1. A versenyzők, a szólításra jelentkeznek a küzdőtér mellett a küzdelem megkezdése előtt.

Az elsőnek szólított versenyző mindig a vezető bíró jobb keze felöli helyet, a piros oldalt,

foglalja el.

11.2. A védőfelszerelések felvétele után a pontozó bírók ellenőrzik a versenyzők ruházatát és

a védőfelszereléseket.

11.3. A védőfelszerelésben az oldalvonalak mentén várakozó versenyzőket a vezető bíró a

küzdőtérre szólítja, akik a számukra kijelölt szakaszokhoz lépnek és alapállásban várakoznak.

11.4. A vezető bíró „shake hands!” (kézfogás!) felszólítására előrelépnek és köszöntésképpen

kezet fognak. Ezután visszalépnek a helyükre, és küzdőállást vesznek fel.

11.5. A küzdelem a vezető bíró „fight” (harcolj!) vezényszavára indul és a „stop” (állj!)

vezényszóig tart.

11.6. A „stop” vezényszó után a versenyzők mindig visszatérnek a számukra kijelölt

szakaszra, és onnan folytatják tovább a küzdelmet.

11.7. A küzdelem befejezésekor a versenyzők a számukra kijelölt szakaszokon várják, hogy a

vezető bíró kihirdesse az eredményt. A győztes kihirdetése után a versenyzők ismételten kezet

fognak.

11.8. Az a versenyző, aki a küzdelem megszakítását akarja a vezető bírótól kérni

(védőfelszerelés vagy ruhaigazítás, esetleg sérülés miatt), az egyik karját magasra tartva jelzi

az időkérést és közli a vezető bíróval annak okát.

11.9. Döntetlennél ill. a menetek közötti pihenőidőben a versenyzők a küzdőteret nem

hagyhatják el, csak az oldalvonalig hátralépve várakozhatnak a folytatásra.

11.10. A versenyzőt a mérkőzésre egy edző kísérheti el. Az edző a küzdőtérre nem léphet,

tanácsokat diszkrét módon adhat a mérkőzés folyamán, a mérkőzés menetét nem zavarhatja.

 

Békés Megyei Karate és Harcművész Szövetség

 " Demonstrációs Nap "

Minden évben népszerűsítjük az Escrima szakágat.

 

12. Időjelzés és az időjelzéssel egybeeső technikák

12.1. A menetek, ill. a hosszabbítások végén az időmérő jelez. Az időjelzés - lehetőség szerint

mindig - hangjelzéssel történik (de ennek hiányában az időjelzés történhet valamely könnyű

tárgy bedobásával is).

12.2. A vezető bíró a mérkőzés végét jelző hangjelzésre azonnal megállítja a mérkőzést.

12.3. A mérkőzés a végét jelző hangjelzésig tart, az addig ill. az azzal egyidőben végrehajtott

akciók (találatok, szabálytalanságok) értékelhetők.

13. Aküzdőtér elhagyása, kilépés a küzdőtérről

13.1. Amennyiben a versenyző egyik lába a küzdőteret határoló vonalon kívülre került az a

küzdőtér elhagyásának számít.

13.2. Amint az egyik versenyző elhagyja a küzdőteret, a vezető bíró megállítja a küzdelmet és

a versenyzőket visszarendeli a kijelölt helyükre.

14. Akilépések szankciói

14.1. A kilépések tényét és a kilépések számát a vezető bíró a kilépő versenyzőnek jelzi és azt

a zsűri asztalnál is feljegyzik.

14.2. Az első kilépés után a versenyző 1 pont levonásban részesül.

14.3. A második kilépés után a versenyző újabb 1 pont levonásban részesül.

14.4. A harmadik kilépés után a menet a kilépő versenyző menetvesztésével ér véget.

14.5. A kilépések megítélése és számolása menetenként történik.

15. Találati felületek

15.1. Érvényes (pontot érően támadható) találati felületek: Sisak által fedett Fej (fej elülső,

oldalsó és felső része), Felső test: elöl a nyaktól lefelé az övig, oldalt a test középvonaláig,

Kar és a kézfej, a láb teljes felületén, beleértve a lábfej is.

15.2. Érvénytelen, tiltott találati felületek: a nyak, a hát, a gerinc és az ágyék

16. Engedélyezett támadó felületek

16.1. Támadásokat kizárólag a bot hosszabbik, szivacsos felével lehet végrehajtani.

17. Engedélyezett technikák

17.1. Bármilyen ütés a bottal, engedélyezett találati felületre

18. Tiltott technikák és akciók

18.1. Tiltott technikák: Bármilyen ütés a bot rövidebb végével, illetve szúrások a bottal,

valamint a tekintettel nem kísért, ún. vak technikák

18.2. Tiltott akciók: érvénytelen találati felületek támadása

támadás nem engedélyezett támadó felülettel

„állj” utáni támadás

földre került ellenfél támadása (földre kerülés: amikor a

versenyző valamely testrésze - a lábán kívül - a talajt

éri)

kilépés

fejelés

ütés kézzel, karral, vállal

lökés

fogás

rúgás

földre vitel

menekülés,

kifordulás, érvénytelen találati felület mutatása

szándékos földre kerülés

szándékos és ismételt időhúzás

passzivitás, a küzdelem szándékos elkerülése

bármely sportszerűtlen viselkedés

engedély nélküli beszéd küzdelem közben

a bírók, edzők, vezetők, rendezők elleni támadás a

küzdőtéren és azon kívül a verseny ideje alatt.

18.3. Tiltott akciónak számít a versenyző csapattagjainak, edzőinek, vezetőinek bármely

sportszerűtlen viselkedése is.

19. Az érvényes találat kritériumai

19.1. Érvényesnek, pontértékűnek ítélhető az a találat, amely

engedélyezett, nem tiltott technika,

amelyet szabályosan,

kellő gyorsasággal és

ellenőrzött erővel hajtanak végre,

érvényes találati felületre irányul,

az érvényes találati felületet az érvényes támadó

felülettel támadja,

a támadó és találati felületek érintkeznek egymással

(contact),

20. Atalálatok pontértékei

20.1. Csak azokat a találatokat lehet pontozni, amelyek a 17.§.-ban meghatározott

kritériumoknak mindenben megfelelnek. A találatok pontértékei egységesen 1 pont.

20.2. Sorozattámadás esetén - mivel a vezető bíró minden érvényes találatnál megállítja a

mérkőzést - csak a stop (állj!) vezényszóig végrehajtott első érvényes találat vehető

figyelembe.

20.3. A két versenyző által egy időben végrehajtott ún. együttes találatok esetében, mindkét

találatra meg kell ítélni a pontot.

 

 

21. Büntetések

21.1. Azt a versenyzőt, aki a 18.§.-ban felsorolt tiltott technikák és akciók valamelyikét

elköveti, a bírók büntetéssel sújtják. A tiltott technikák és akciók közül külön kell kezelni a

kilépéseket ill. a kilépéseken túl felsoroltakat.

21.2. A kilépéseket a 14.§.-ban részletezettek szerint kell büntetni a bíróknak.

21.3. A többi szabálysértés büntetésének fokozatai a következők:

első szabálysértés: figyelmeztetés

második szabálysértés: intés, 1 pont levonás

harmadik szabálysértés intés, 1 pont levonás

negyedik szabálysértés leléptetés

21.4. Egy versenyzőnek egy mérkőzés alatt (beleértve a hosszabbításokat is) legfeljebb két

pontlevonása lehet. Amennyiben újabb büntetendő cselekményt hajt végre (kilép, vagy ismét

szabálytalankodik), úgy a versenyzőt le kell léptetni.

21.5. A szabálytalankodó versenyző nem kaphat egyszerre büntetést és pontot egy technikáért

(pl. egy „vak” ütésért nem lehet pontot és figyelmeztetést adni), számára a szabálytalanságért

járó, megfelelő fokozatú büntetést kell megítélni.

Az a versenyző viszont, aki a rajta esett sérelemmel egyidőben értékelhető technikát hajt

végre, akkor számára megítélhető a megfelelő pontértékű találat és ellenfelének a büntetés.

Hangsúlyozandó az egyidejűség, ha ez nem áll fenn, akkor az előbb bekövetkező esemény

alapján kell ítélni.

21.6. A büntetéseket általában a felsorolt fokozati sorrendben kell alkalmazni (a kilépéseknél

ettől eltérni semmilyen indokkal nem lehet). Azonban, a következő különösen súlyos

szabálytalanságok esetében a fokozati sorrend betartása nem kötelező:

tiltott technikák alkalmazása,

„állj” utáni támadás,

sportszerűtlen magatartás

Ezek esetében, indokolt helyzetben, a versenyző akár azonnal pontlevonással sújtható vagy le

is léptethető.

21.7. A versenyző csapattagjainak, vezetőinek sportszerűtlen viselkedését a következők

szerint lehet büntetni:

a csapattagok, vezetők figyelmeztetése,

a csapattagok, vezetők eltávolítása a küzdőtértől,

pontlevonás a versenyzőtől,

a versenyző leléptetése,

a csapat kizárása.

21.8. A szabálytalanságok tényéről, annak minősítéséről, valamint a büntetés mértékéről a

vezetőbíró dönt.

21.9. A figyelmeztetéseket a vezető bíró a vétkes versenyzővel szemben állva közli érthetően

és hangosan, hogy mindkét versenyző és edző hallja. Az időt csak abban az esetben kell

ilyenkor leállítani, ha a vezető bíró úgy ítéli meg, hogy e nélkül az egyik versenyző

jogosulatlan előnyhöz jutna.

21.10. Pontlevonásnál mindig meg kell állítani az időt és gondoskodni kell arról, hogy a

versenyzőknek, az edzőknek és a jegyzőkönyvet vezetőnek is egyértelmű legyen ki, miért kap

büntetést.

22. Abírók működése

22.1. A mérkőzések során egy vezető bíró (referee) és két pontozó bíró (judge) működik

közre.

22.2. A vezető bíró a küzdőtéren, a pontozó bírók a vezető bíróval ellentétes oldalon -

lehetőleg - az oldalvonalak mentén, a versenyzőktől megfelelő távolságban mozogva kísérik

figyelemmel a mérkőzésen történteket. Mozgásuk során a vezető bíró pozíciója a

meghatározó, a pontozó bíróknak törekedniük kell, hogy a bírók egymáshoz viszonyított

helyzetében meglévő képzeletbeli háromszöget állandóan fenntartsák.

22.3. A bírók önállóan, legjobb szakmai tudásuk és lelkiismeretük alapján, pártatlanul hozzák

meg ítéleteiket. Ítélkezésükben a szabálykönyv előírásain és a mérkőzésen történteken kívül

semmiféle egyéb tényező nem játszhat szerepet.

22.4. Az egyes bírói ítéletek alapján a döntéseket meghozni, kizárólag a többségi elv feltétlen

érvényesülésével lehet. A többségi elv azt jelenti, hogy döntést csak legalább két bíró azonos

véleménye alapján lehet hozni.

22.5. Az ítélethozatal tekintetében a bírók teljesen egyenrangúak, a döntésekhez a vezető

bírónak kötelessége azonos módon és súllyal figyelembe vennie a pontozó bírók ítéleteit és

véleményét.

23. Avezető bíró

23.1. A vezető bíró felelős a mérkőzés szabályok szerinti levezetéséért, a versenyzők

biztonságáért, a bíráskodás rendjéért.

23.2. Elindítja és megállítja a küzdelmet, értékeli az eseményeket, bemondja és bemutatja a

találatokat, kilépéseket, figyelmeztetéseket, pontlevonásokat.

23.3. Az ítélethozatalban a vezető bíró egyenrangúan, nyilvánosan és folyamatosan részt vesz,

munkája nem egyszerűen a két pontozó bíró döntéseinek összegzéséből és a döntések

kihirdetéséből áll.

23.4. Azonnal meg kell állítania a küzdelmet, ha ő maga, vagy a pontozó bírók valamely

olyan eseményt (találat, szabálytalanság stb.) láttak ill. jeleztek, amely bírói ítélkezést és

döntést igényel.

23.5. Munkája során fokozottan ügyelnie kell a többségi elv érvényre juttatására, ennek

biztosításához szükség esetén tanácskozhat segítőivel.

23.6. A vezető bírónak joga van egy személyben figyelmeztetést adnia. Ezzel a jogával

azonban csak nagy körültekintéssel, egyértelmű helyzetekben szabad élnie.

24. Apontozó bírók

24.1. A mérkőzéseken résztvevő két pontozó bíró, mielőtt a versenyzőket a vezető bíró a

küzdőtérre szólítja, ellenőrzi a versenyzők ruházatát, védőfelszerelését.

24.2. A mérkőzés folyamán folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, ítéletet

alkotnak és erről a vezető bírót egyértelmű jelekkel, szükség esetén szóban is, tájékoztatják.

24.3. A pontozó bíróknak kötelességük minden felmerülő eseményről és a lehető legrövidebb

időn belül ítéletet hozni. Ítéleteik nyilvánosak.

24.4. Amennyiben egy pontozó bíró észrevesz valamely szabálykönyvbe ütköző eseményt,

cselekedetet, amely a vezető bíró figyelmét elkerülte kötelessége arra haladéktalanul felhívni

a figyelmet.

24.5. Amennyiben a vezető bíró és/vagy a másik pontozó bíró megpróbálja rábeszélni a

pontozó bírót a szabályoknak és legjobb meggyőződésének megfelelően hozott ítéletének a

megváltoztatására, akkor azt kötelessége megtagadnia.

24.6. Meg kell tagadnia a részvételt a pontozó bírónak, a szabályoknak nem megfelelően

hozott döntésekben. Ilyen esetben kötelessége a főbírónak jelezni a történteket.

25. Apontok megítélésének szabályai

25.1. Amikor a bírók - beleértve kötelező módon a vezető bírót is - úgy ítélik meg, hogy egy

versenyző érvényes találatot ért el, akkor ezt azonnal jelzik, folyamatosan rámutatva a pontot

elért versenyzőre.

25.2. Az egyes bírói ítéletek összeszámlálása után a vezető bíró kihirdeti a döntést. Ahhoz,

hogy pontot lehessen megítélni legalább két azonos bírói ítéletnek kell lennie (amelyek között

nincs feltétlenül a vezető bíró ítélete).

25.3. Egy bíró ítélete alapján pontot megítélni nem lehet.

25.4. Amennyiben két bíró úgy ítéli meg, hogy nem volt találat, vagy nem látta a találatot,

akkor pontot ítélni nem lehet.

26. Bírói jelzések

26.1.” Találat” jelzése: a bírók a találatot elért versenyzőre mutatnak egy pont esetén egy

ujjal, vízszintesen,

26.2. „Nincs találat” jelzése: a bírók, mindkét karjukkal a testük előtt, többször fentről lefelé

legyező mozdulatot tesznek.

26.3. „Nem volt látható a találat” jelzése: a bírók, mindkét tenyerüket befelé nyitva a szemük

elé teszik.

26.4. „Kilépés” jelzése: a bírók a kilépett versenyző mögötti oldalvonalra mutatnak többször a

vonal irányában.

26.5. „Szabálytalanság” jelzése: a bírók a fejük felett körző mozdulatokat tesznek és a

szabálytalan versenyzőre mutatnak.

27. Avezető bíró jelzései és vezényszavai

27.1. A döntés: pont, a vezető bíró a zsűri asztallal szembeállva, a pontot elért versenyző felőli

kezével maga előtt mutatja ujjaival a pont számát és utána a versenyző felé int. A jelzéssel

egy időben bemondja a találat pontszámát (one point) és a versenyző oldalának színét (red

vagy black).

27.2. A döntés: figyelmeztetés, a vezető bíró a vétkes versenyzővel szemben állva felemelt

ujjával mutatja a figyelmeztetést (warning) és eközben közli a figyelmeztetés számát és okát.

27.3. A döntés: pontlevonás, a vezető bíró a vétkes versenyzővel szemben állva felemeli ujját,

majd 45°-ban lefelé fordítja alkarját és eközben közli a pont levonását (one point minus).

27.4. A döntés: leléptetés, a vezető bíró a vétkes versenyzővel szembeállva karjait befelé

fordított tenyérrel mellmagasságban keresztbe rakja és eközben közli a leléptetés tényét

(disqualification).

27.5. A győztes kihirdetése: a vezető bíró a győztes versenyző felöli kezét felemeli és a

győztes felé int és eközben közli a győztes színét (winner red, vagy black).

27.6. A döntetlen kihirdetése: a vezető bíró két karjával, kifordított tenyérrel a két versenyző

felé int és közli a döntetlen tényét (draw), majd a hosszabbítást.

27.7. A hosszabbítás bejelentése: A vezető bíró a döntetlen kihirdetése után, a helyén állva,

hüvelyk ujjával mutatva közli az egy perc hosszabbítást (one minute overtime).

27.8. Az első érvényes találatig folyó hosszabbítás bejelentése: A vezető bíró a hosszabbítás

utáni döntetlen (draw) kihirdetése után, a helyén állva, hüvelyk ujjával mutatva közli az első

érvényes találatig folyó hosszabbítást (first point in the overtime).