LP Sport Escrima Általános szabályok
1. A versenyszám
1.1. A verseny egyéni számokban kerül megrendezésre.
2. A verseny rendszere
2.1. A versenyt egyenes kieséses rendszerben bonyolítják.
3. Aversenyben való részvétel feltételei
3.1. A versenyzőnek (vagy edzőjének) időben le kell adnia
nevezését e-mailben az lpvingtzun@gmail.com címre.
3.2. A versenyző életkora betöltött 17 év.
4. A súlycsoportok
4.1. A verseny súlycsoport nélkül folyik. Kellő igény esetén férfi és női kategóriát külön
indítunk.
5. A sorsolás
5.1. A sorsolást az előkészületekért és a jegyzőkönyvekért felelős testület tagjai irányítják, a
Fellebbviteli és Panaszbizottság elnöke, a főbíró, és a versenyben résztvevő csapatok vezetői
vagy edzői jelenlétében.
5.2. Az első sorsolási körben az azonos csapathoz tartozó versenyzők összesorsolása
kerülendő.
Barna Dániel & Lévai Péter
Versenyen
6. A versenyzők ruházata és védőfelszerelése
6.1 Aküzdelmek során a versenyzők a botot tartó kézen kesztyűt, arcot védő fejvédőt
(escrima vagy vívósisak), valamint ágyékvédőt – női versenyzők mellvédőt - viselnek. A
versenyzők ezen kívül viselhetnek más védőfelszerelést is, pl: alkar-; könyök-; térd-; vagy
lábszárvédőt, fogvédőt.
6.2. A versenyzők egyszínű (piros, vagy fekete) pólót viselnek (sorsoláskor dől el, melyik
versenyző melyik pólót köteles viselni. A ruházat ezen felül: kendő, vagy törölköző (a fej
köré csavarva a sisak alatt), nadrág (tetszés szerint lehet hosszú vagy rövid, sportcipő.
7. A küzdelem időtartama
7.1. A mérkőzések ideje 2 x 2 perc.
7.2. Döntetlen esetén 1 perc hosszabbítás következik.
7.3. Abban az esetben, ha a hosszabbítás sem hoz döntést, az első találatot elérő versenyző a
győztes.
7.4. A menetek közötti szünet 1 perc.
7.5. A mérkőzések egyes meneteinek időtartamát az ún. futó idő szerint kell mérni, vagyis a
menet megkezdése után az órát csak a vezető bíró „stop time” (idő állj!) utasítására állíthatják
meg, egyébként az idő mérése folyamatosan történik.
7.6. A vezető bíró csak indokolt esetben - pl. sérülés, ruha-, vagy védőfelszerelés igazítása,
szabálytalanság észlelése miatt - állíthatja le az órát.
8. A küzdőtér
8.1. A küzdőtér 8x8 méter alapterületű borított terület
8.2. A küzdőtér felületén a küzdő felek helyét, a küzdőtér színétől eltérő színnel kell
megjelölni, és amelyek a küzdőtér középpontjától 1,5 m távolságra helyezkednek el.
9. Bevonulás a küzdőtérre
9.1. A mérkőzések előtt a versenyzők, és az edzők a számukra kijelölt helyet foglalják el. A
versenyzők a középbíró jelzésére vonulnak a küzdőtérre.
9.2. A küzdőtér elhagyásakor ugyanaz ismétlődik csak fordított sorrendben.
Karacs Attila & Lévai Péter
Versenyen
10. A köszöntés
10.1. Amikor a versenyzőket a középbíró a küzdőtérre szólítja, a meghajlással köszöntik a
nézőket, valamint a főbírót.
10.2. A küzdelem megkezdése előtt valamint a küzdelem után a versenyzők köszöntik
egymást, valamint a középbírót.
11. A versenyzők teendői a mérkőzések során
11.1. A versenyzők, a szólításra jelentkeznek a küzdőtér mellett a küzdelem megkezdése előtt.
Az elsőnek szólított versenyző mindig a vezető bíró jobb keze felöli helyet, a piros oldalt,
foglalja el.
11.2. A védőfelszerelések felvétele után a pontozó bírók ellenőrzik a versenyzők ruházatát és
a védőfelszereléseket.
11.3. A védőfelszerelésben az oldalvonalak mentén várakozó versenyzőket a vezető bíró a
küzdőtérre szólítja, akik a számukra kijelölt szakaszokhoz lépnek és alapállásban várakoznak.
11.4. A vezető bíró „shake hands!” (kézfogás!) felszólítására előrelépnek és köszöntésképpen
kezet fognak. Ezután visszalépnek a helyükre, és küzdőállást vesznek fel.
11.5. A küzdelem a vezető bíró „fight” (harcolj!) vezényszavára indul és a „stop” (állj!)
vezényszóig tart.
11.6. A „stop” vezényszó után a versenyzők mindig visszatérnek a számukra kijelölt
szakaszra, és onnan folytatják tovább a küzdelmet.
11.7. A küzdelem befejezésekor a versenyzők a számukra kijelölt szakaszokon várják, hogy a
vezető bíró kihirdesse az eredményt. A győztes kihirdetése után a versenyzők ismételten kezet
fognak.
11.8. Az a versenyző, aki a küzdelem megszakítását akarja a vezető bírótól kérni
(védőfelszerelés vagy ruhaigazítás, esetleg sérülés miatt), az egyik karját magasra tartva jelzi
az időkérést és közli a vezető bíróval annak okát.
11.9. Döntetlennél ill. a menetek közötti pihenőidőben a versenyzők a küzdőteret nem
hagyhatják el, csak az oldalvonalig hátralépve várakozhatnak a folytatásra.
11.10. A versenyzőt a mérkőzésre egy edző kísérheti el. Az edző a küzdőtérre nem léphet,
tanácsokat diszkrét módon adhat a mérkőzés folyamán, a mérkőzés menetét nem zavarhatja.
Békés Megyei Karate és Harcművész Szövetség
" Demonstrációs Nap "
Minden évben népszerűsítjük az Escrima szakágat.
12. Időjelzés és az időjelzéssel egybeeső technikák
12.1. A menetek, ill. a hosszabbítások végén az időmérő jelez. Az időjelzés - lehetőség szerint
mindig - hangjelzéssel történik (de ennek hiányában az időjelzés történhet valamely könnyű
tárgy bedobásával is).
12.2. A vezető bíró a mérkőzés végét jelző hangjelzésre azonnal megállítja a mérkőzést.
12.3. A mérkőzés a végét jelző hangjelzésig tart, az addig ill. az azzal egyidőben végrehajtott
akciók (találatok, szabálytalanságok) értékelhetők.
13. Aküzdőtér elhagyása, kilépés a küzdőtérről
13.1. Amennyiben a versenyző egyik lába a küzdőteret határoló vonalon kívülre került az a
küzdőtér elhagyásának számít.
13.2. Amint az egyik versenyző elhagyja a küzdőteret, a vezető bíró megállítja a küzdelmet és
a versenyzőket visszarendeli a kijelölt helyükre.
14. Akilépések szankciói
14.1. A kilépések tényét és a kilépések számát a vezető bíró a kilépő versenyzőnek jelzi és azt
a zsűri asztalnál is feljegyzik.
14.2. Az első kilépés után a versenyző 1 pont levonásban részesül.
14.3. A második kilépés után a versenyző újabb 1 pont levonásban részesül.
14.4. A harmadik kilépés után a menet a kilépő versenyző menetvesztésével ér véget.
14.5. A kilépések megítélése és számolása menetenként történik.
15. Találati felületek
15.1. Érvényes (pontot érően támadható) találati felületek: Sisak által fedett Fej (fej elülső,
oldalsó és felső része), Felső test: elöl a nyaktól lefelé az övig, oldalt a test középvonaláig,
Kar és a kézfej, a láb teljes felületén, beleértve a lábfej is.
15.2. Érvénytelen, tiltott találati felületek: a nyak, a hát, a gerinc és az ágyék
16. Engedélyezett támadó felületek
16.1. Támadásokat kizárólag a bot hosszabbik, szivacsos felével lehet végrehajtani.
17. Engedélyezett technikák
17.1. Bármilyen ütés a bottal, engedélyezett találati felületre
18. Tiltott technikák és akciók
18.1. Tiltott technikák: Bármilyen ütés a bot rövidebb végével, illetve szúrások a bottal,
valamint a tekintettel nem kísért, ún. vak technikák
18.2. Tiltott akciók: érvénytelen találati felületek támadása
támadás nem engedélyezett támadó felülettel
„állj” utáni támadás
földre került ellenfél támadása (földre kerülés: amikor a
versenyző valamely testrésze - a lábán kívül - a talajt
éri)
kilépés
fejelés
ütés kézzel, karral, vállal
lökés
fogás
rúgás
földre vitel
menekülés,
kifordulás, érvénytelen találati felület mutatása
szándékos földre kerülés
szándékos és ismételt időhúzás
passzivitás, a küzdelem szándékos elkerülése
bármely sportszerűtlen viselkedés
engedély nélküli beszéd küzdelem közben
a bírók, edzők, vezetők, rendezők elleni támadás a
küzdőtéren és azon kívül a verseny ideje alatt.
18.3. Tiltott akciónak számít a versenyző csapattagjainak, edzőinek, vezetőinek bármely
sportszerűtlen viselkedése is.
19. Az érvényes találat kritériumai
19.1. Érvényesnek, pontértékűnek ítélhető az a találat, amely
engedélyezett, nem tiltott technika,
amelyet szabályosan,
kellő gyorsasággal és
ellenőrzött erővel hajtanak végre,
érvényes találati felületre irányul,
az érvényes találati felületet az érvényes támadó
felülettel támadja,
a támadó és találati felületek érintkeznek egymással
(contact),
20. Atalálatok pontértékei
20.1. Csak azokat a találatokat lehet pontozni, amelyek a 17.§.-ban meghatározott
kritériumoknak mindenben megfelelnek. A találatok pontértékei egységesen 1 pont.
20.2. Sorozattámadás esetén - mivel a vezető bíró minden érvényes találatnál megállítja a
mérkőzést - csak a stop (állj!) vezényszóig végrehajtott első érvényes találat vehető
figyelembe.
20.3. A két versenyző által egy időben végrehajtott ún. együttes találatok esetében, mindkét
találatra meg kell ítélni a pontot.
21. Büntetések
21.1. Azt a versenyzőt, aki a 18.§.-ban felsorolt tiltott technikák és akciók valamelyikét
elköveti, a bírók büntetéssel sújtják. A tiltott technikák és akciók közül külön kell kezelni a
kilépéseket ill. a kilépéseken túl felsoroltakat.
21.2. A kilépéseket a 14.§.-ban részletezettek szerint kell büntetni a bíróknak.
21.3. A többi szabálysértés büntetésének fokozatai a következők:
első szabálysértés: figyelmeztetés
második szabálysértés: intés, 1 pont levonás
harmadik szabálysértés intés, 1 pont levonás
negyedik szabálysértés leléptetés
21.4. Egy versenyzőnek egy mérkőzés alatt (beleértve a hosszabbításokat is) legfeljebb két
pontlevonása lehet. Amennyiben újabb büntetendő cselekményt hajt végre (kilép, vagy ismét
szabálytalankodik), úgy a versenyzőt le kell léptetni.
21.5. A szabálytalankodó versenyző nem kaphat egyszerre büntetést és pontot egy technikáért
(pl. egy „vak” ütésért nem lehet pontot és figyelmeztetést adni), számára a szabálytalanságért
járó, megfelelő fokozatú büntetést kell megítélni.
Az a versenyző viszont, aki a rajta esett sérelemmel egyidőben értékelhető technikát hajt
végre, akkor számára megítélhető a megfelelő pontértékű találat és ellenfelének a büntetés.
Hangsúlyozandó az egyidejűség, ha ez nem áll fenn, akkor az előbb bekövetkező esemény
alapján kell ítélni.
21.6. A büntetéseket általában a felsorolt fokozati sorrendben kell alkalmazni (a kilépéseknél
ettől eltérni semmilyen indokkal nem lehet). Azonban, a következő különösen súlyos
szabálytalanságok esetében a fokozati sorrend betartása nem kötelező:
tiltott technikák alkalmazása,
„állj” utáni támadás,
sportszerűtlen magatartás
Ezek esetében, indokolt helyzetben, a versenyző akár azonnal pontlevonással sújtható vagy le
is léptethető.
21.7. A versenyző csapattagjainak, vezetőinek sportszerűtlen viselkedését a következők
szerint lehet büntetni:
a csapattagok, vezetők figyelmeztetése,
a csapattagok, vezetők eltávolítása a küzdőtértől,
pontlevonás a versenyzőtől,
a versenyző leléptetése,
a csapat kizárása.
21.8. A szabálytalanságok tényéről, annak minősítéséről, valamint a büntetés mértékéről a
vezetőbíró dönt.
21.9. A figyelmeztetéseket a vezető bíró a vétkes versenyzővel szemben állva közli érthetően
és hangosan, hogy mindkét versenyző és edző hallja. Az időt csak abban az esetben kell
ilyenkor leállítani, ha a vezető bíró úgy ítéli meg, hogy e nélkül az egyik versenyző
jogosulatlan előnyhöz jutna.
21.10. Pontlevonásnál mindig meg kell állítani az időt és gondoskodni kell arról, hogy a
versenyzőknek, az edzőknek és a jegyzőkönyvet vezetőnek is egyértelmű legyen ki, miért kap
büntetést.
22. Abírók működése
22.1. A mérkőzések során egy vezető bíró (referee) és két pontozó bíró (judge) működik
közre.
22.2. A vezető bíró a küzdőtéren, a pontozó bírók a vezető bíróval ellentétes oldalon -
lehetőleg - az oldalvonalak mentén, a versenyzőktől megfelelő távolságban mozogva kísérik
figyelemmel a mérkőzésen történteket. Mozgásuk során a vezető bíró pozíciója a
meghatározó, a pontozó bíróknak törekedniük kell, hogy a bírók egymáshoz viszonyított
helyzetében meglévő képzeletbeli háromszöget állandóan fenntartsák.
22.3. A bírók önállóan, legjobb szakmai tudásuk és lelkiismeretük alapján, pártatlanul hozzák
meg ítéleteiket. Ítélkezésükben a szabálykönyv előírásain és a mérkőzésen történteken kívül
semmiféle egyéb tényező nem játszhat szerepet.
22.4. Az egyes bírói ítéletek alapján a döntéseket meghozni, kizárólag a többségi elv feltétlen
érvényesülésével lehet. A többségi elv azt jelenti, hogy döntést csak legalább két bíró azonos
véleménye alapján lehet hozni.
22.5. Az ítélethozatal tekintetében a bírók teljesen egyenrangúak, a döntésekhez a vezető
bírónak kötelessége azonos módon és súllyal figyelembe vennie a pontozó bírók ítéleteit és
véleményét.
23. Avezető bíró
23.1. A vezető bíró felelős a mérkőzés szabályok szerinti levezetéséért, a versenyzők
biztonságáért, a bíráskodás rendjéért.
23.2. Elindítja és megállítja a küzdelmet, értékeli az eseményeket, bemondja és bemutatja a
találatokat, kilépéseket, figyelmeztetéseket, pontlevonásokat.
23.3. Az ítélethozatalban a vezető bíró egyenrangúan, nyilvánosan és folyamatosan részt vesz,
munkája nem egyszerűen a két pontozó bíró döntéseinek összegzéséből és a döntések
kihirdetéséből áll.
23.4. Azonnal meg kell állítania a küzdelmet, ha ő maga, vagy a pontozó bírók valamely
olyan eseményt (találat, szabálytalanság stb.) láttak ill. jeleztek, amely bírói ítélkezést és
döntést igényel.
23.5. Munkája során fokozottan ügyelnie kell a többségi elv érvényre juttatására, ennek
biztosításához szükség esetén tanácskozhat segítőivel.
23.6. A vezető bírónak joga van egy személyben figyelmeztetést adnia. Ezzel a jogával
azonban csak nagy körültekintéssel, egyértelmű helyzetekben szabad élnie.
24. Apontozó bírók
24.1. A mérkőzéseken résztvevő két pontozó bíró, mielőtt a versenyzőket a vezető bíró a
küzdőtérre szólítja, ellenőrzi a versenyzők ruházatát, védőfelszerelését.
24.2. A mérkőzés folyamán folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, ítéletet
alkotnak és erről a vezető bírót egyértelmű jelekkel, szükség esetén szóban is, tájékoztatják.
24.3. A pontozó bíróknak kötelességük minden felmerülő eseményről és a lehető legrövidebb
időn belül ítéletet hozni. Ítéleteik nyilvánosak.
24.4. Amennyiben egy pontozó bíró észrevesz valamely szabálykönyvbe ütköző eseményt,
cselekedetet, amely a vezető bíró figyelmét elkerülte kötelessége arra haladéktalanul felhívni
a figyelmet.
24.5. Amennyiben a vezető bíró és/vagy a másik pontozó bíró megpróbálja rábeszélni a
pontozó bírót a szabályoknak és legjobb meggyőződésének megfelelően hozott ítéletének a
megváltoztatására, akkor azt kötelessége megtagadnia.
24.6. Meg kell tagadnia a részvételt a pontozó bírónak, a szabályoknak nem megfelelően
hozott döntésekben. Ilyen esetben kötelessége a főbírónak jelezni a történteket.
25. Apontok megítélésének szabályai
25.1. Amikor a bírók - beleértve kötelező módon a vezető bírót is - úgy ítélik meg, hogy egy
versenyző érvényes találatot ért el, akkor ezt azonnal jelzik, folyamatosan rámutatva a pontot
elért versenyzőre.
25.2. Az egyes bírói ítéletek összeszámlálása után a vezető bíró kihirdeti a döntést. Ahhoz,
hogy pontot lehessen megítélni legalább két azonos bírói ítéletnek kell lennie (amelyek között
nincs feltétlenül a vezető bíró ítélete).
25.3. Egy bíró ítélete alapján pontot megítélni nem lehet.
25.4. Amennyiben két bíró úgy ítéli meg, hogy nem volt találat, vagy nem látta a találatot,
akkor pontot ítélni nem lehet.
26. Bírói jelzések
26.1.” Találat” jelzése: a bírók a találatot elért versenyzőre mutatnak egy pont esetén egy
ujjal, vízszintesen,
26.2. „Nincs találat” jelzése: a bírók, mindkét karjukkal a testük előtt, többször fentről lefelé
legyező mozdulatot tesznek.
26.3. „Nem volt látható a találat” jelzése: a bírók, mindkét tenyerüket befelé nyitva a szemük
elé teszik.
26.4. „Kilépés” jelzése: a bírók a kilépett versenyző mögötti oldalvonalra mutatnak többször a
vonal irányában.
26.5. „Szabálytalanság” jelzése: a bírók a fejük felett körző mozdulatokat tesznek és a
szabálytalan versenyzőre mutatnak.
27. Avezető bíró jelzései és vezényszavai
27.1. A döntés: pont, a vezető bíró a zsűri asztallal szembeállva, a pontot elért versenyző felőli
kezével maga előtt mutatja ujjaival a pont számát és utána a versenyző felé int. A jelzéssel
egy időben bemondja a találat pontszámát (one point) és a versenyző oldalának színét (red
vagy black).
27.2. A döntés: figyelmeztetés, a vezető bíró a vétkes versenyzővel szemben állva felemelt
ujjával mutatja a figyelmeztetést (warning) és eközben közli a figyelmeztetés számát és okát.
27.3. A döntés: pontlevonás, a vezető bíró a vétkes versenyzővel szemben állva felemeli ujját,
majd 45°-ban lefelé fordítja alkarját és eközben közli a pont levonását (one point minus).
27.4. A döntés: leléptetés, a vezető bíró a vétkes versenyzővel szembeállva karjait befelé
fordított tenyérrel mellmagasságban keresztbe rakja és eközben közli a leléptetés tényét
(disqualification).
27.5. A győztes kihirdetése: a vezető bíró a győztes versenyző felöli kezét felemeli és a
győztes felé int és eközben közli a győztes színét (winner red, vagy black).
27.6. A döntetlen kihirdetése: a vezető bíró két karjával, kifordított tenyérrel a két versenyző
felé int és közli a döntetlen tényét (draw), majd a hosszabbítást.
27.7. A hosszabbítás bejelentése: A vezető bíró a döntetlen kihirdetése után, a helyén állva,
hüvelyk ujjával mutatva közli az egy perc hosszabbítást (one minute overtime).
27.8. Az első érvényes találatig folyó hosszabbítás bejelentése: A vezető bíró a hosszabbítás
utáni döntetlen (draw) kihirdetése után, a helyén állva, hüvelyk ujjával mutatva közli az első
érvényes találatig folyó hosszabbítást (first point in the overtime).