Közösség

 

Vendégkönyv

Újdonságok

Menü

Hírlevél

Formabontó

Kung Fuzni Kínában

Szeretnél Kínában Kung Fu-t tanulni?

Hívj! +36 70 3 391 930

EB-REHAB

Digitális újság

A kezdet kezdete

A buddhizmus tanításai Buddha életével és tetteivel szorosan összefüggenek. Fogantatásának és születésének körülményei a legendák szerint számos hasonlóságot hordoznak Krisztuséval. Buddha anyja, Mája önmegtartóztatási fogadalmat tett házaséletében és hosszas érintetlensége ellenére (egy álmában bekövetkezett elefánt általi testébe hatolás fogantatásával) ragyogó fényjelenségek kíséretében szülte meg fiát, Gautama Sziddharthát a mai Nepál területén kb. i.e. 560-ban és kb. i.e. 480-ig élt. A Sziddhartha név azt jelenti, "akinek minden kívánsága teljesedett". Családja egy ismert védikus tanítómestertől, Gótamától származtatta magát.

Buddhává válás

Abölcsek azonnal megjövendölték az újszülött későbbi nagyságát, aki rendszeresen meglepte tanítómestereit korához képest rendkívüli ismereteivel. Sziddhartha ifjú éveit teljes pompában töltötte apja királyi udvarában. Kitűnő nevelésben volt része. 29 éves korában megnősült, egy fia született. Ekkortájt szembesült igazából először az élet kegyetlen valóságaival, amint látta, hogy nagy számban vannak emberek, akik életüket szenvedések közepette élik betegség, nyomor, öregség és az állandóan körülöttük leselkedő halál árnyékában. Elhatározta, hogy hosszú vándorútra kel. Elhagyta apja királyi udvarát és feladva a reá váró hatalmat, gazdagságot, hontalan, kolduló vándorként kezdte élni a napjait. Hat évig élt ilyen körülmények között. Vándorlásai során egy öreggel, egy beteggel, egy halottal és egy aszkétával találkozva jutott el a Megvilágosodáshoz, a szenvedés és múlandóság belátásához. Ekkortól nevezte magát Buddhának, a Megvilágosodottnak.

Buddha soha nem fektetett le olyan dogmákat, törvényeket, amelyeket minden embernek követnie kellene. Ehelyett etikai vezérfonalat, tanácsokat, viselkedési mintákat ajánlott fel és igyekezett úgy láttatni a dolgokat az emberekkel, amilyenek azok "valójában". Ez a megvilágosodás lényege: a személyiség egészének teljes ráébredése a valóságra.

A későbbi buddhista szent könyvek szerint nem ő volt az első és egyetlen Megvilágosodott, hanem a negyedik a sorban. A megvilágosodás, megtisztulás valamennyi élőlény lehetősége, létének végcélja így az elméletben bárki előtt fennáll a "Buddha-lét" elérésének a reménye.

Buddha úgy érezte, rájött arra, hogy a világi szenvedések zűrzavarából miképpen lehet kiutat találni, azoktól megszabadulni. Ezen felismerését és a világról vallott nézeteit vándorlásai során prédikációk útján hirdette. Buddha 80 éves korában bekövetkezett haláláig elérte, hogy teljes lelki kiegyensúlyozottságban élhetett. Végakarata szerint holttestét elégették és tanítványai nyolc állam között osztották szét. A hamvak őrzésére hatalmas sztúpákat (buddhista szentély) építettek fel. Magyarországon, Zalaszántón van Európa legnagyobb sztúpája, amelyről.

A buddhizmus terjedése

Buddha halálával a tanok terjedése lelassult és csak a harmadik századtól kezdődően kapott új lendületet. Az első szervezett indiai állam a Maurya királyság legjelentősebb uralkodója, Asoka király tett sokat a buddhizmus elterjesztésében. Az i.e. IV. századtól Japán, Kína, Tibet, Mongólia, az i.e. I. századra Nepál, Ceylon, a későbbiekben pedig egész Kelet-Ázsia számára ismertté vált a buddhizmus. A meglepően nagymértékű terjeszkedésnek egyik fő oka az volt, hogy a buddhizmus nem fordult szembe olyan élesen a helyi tradíciókkal, sőt még vallásokkal sem. Alkalmazkodni próbált a helyi körülményekhez. Több esetben előfordult, hogy a korábbi vallási nézetekből, formai elemekből, jegyekből többet is átvett. Ez a magas fokú alkalmazkodó készség teljes mértékben összhangban állt és bizonyítékot nyújtott a buddhizmus által hirdetett legfontosabb tanokkal, a békét és türelmet, egymás megértését hangsúlyozó tanítással.

A buddhizmusban nincsenek dogmák és megengedik, hogy bármit megkérdőjelezzünk. Buddha tanításai a test, a beszéd és a tudat szabadságának teljes kifejlesztését célozzák.

A négy nemes igazság:

A buddhizmus nem kíván a követőitől kizárólagos elkötelezettséget, "engedi" a különböző buddhista és nem buddhista felekezetek közötti átjárást és nem követeli meg, sőt kifejezetten ellenzi a mester és a Buddha tanításainak "vak hiten" alapuló elfogadását.

Bár a buddhizmus valóban sokszínű, de vannak alaptanítások, amelyek elengedhetetlenek a buddhizmus megértéséhez. A buddhista tan lényegét a Négy Nemes Igazság foglalja össze, amelyet Buddha fogalmazott meg. Buddha szerint tartózkodni kell a szélsőségektől, így az önkényeztetéstől és az önsanyargatástól egyaránt. Mindig a középutat kell választani.

Ebben segít a négy nemes igazság:

  1. A létezés szenvedés. Az egész élet szenvedés: születés, betegség, öregség, gyász, a halál. A buddhizmus realista. Objektív módon vélekedik az életről. Buddha tehát azt mondja: látszólagos folytonosságban élünk, ahol minden múlandó és semmi sem létezik önmaga által. Az alapvető szenvedés abból fakad, hogy az emberek nem hajlandók belátni ezt a múlandóságot, s így állandóan újabb és újabb élményeket hajszolnak, újabb és újabb tulajdonra akarnak szert tenni.
  2. A szenvedés oka a szenvedély. Mindenféle vágyakozás: éhség, szomjúság, szerelem, vagyon iránti vágy szenvedést okoz. Még ha teljesül is a vágy, akkor a csalódás, az üresség, majd az újabb vágy okoz szenvedést.
  3. A vágy, az örök szomjúság kioltása és elhagyása: ezzel megszűnik a szenvedés.
  4. A nemes igazság. A Nyolc Nemes Ösvény, amelynek követésével elérhető a Nirvána állapot. A nyolc nemes ösvény a helyes nézet, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes cselekvés, helyes életmód, helyes erőfeszítés, helyes összpontosítás, helyes elmélyedés.

A buddhizmus új hazája

A jelentős indiai térhódítás után a kínai birodalom befolyásának növekedésével elindult a Tan terjedése a belső-ázsiai területek felé is. A selyem út mentén nem csak árukereskedelem indult meg, hanem a vándorló kereskedők magát a tanokat is vitték magukkal. Ezen a spontán módon történő hittérítésen felbuzdulva indultak útnak célirányosan indiai buddhista szerzetesek, akik kisebb közösségeket, telepeket is alapítottak az új területeken. Magában Kínában is több évszázadot vett igénybe, amíg széles körben ismertté vált a vallás és számos követője már meggyőződéssel hitt a tanításokban. A kínai császári palotában is bemutattak buddhista szertatásokat, amelyeket egy már elterjedt kínai valláshoz, a daoizmushoz hasonlítottak.

Úgy feltételezték a kínaiak, hogy a buddhizmus a daoizmus egyik kezdetleges változata, ezért a terjedését semmiben nem akadályozták.

Az elmúlt két évezred során a buddhizmus gyakorlatilag kiszorult szülőföldjéről, Indiából. Ugyanakkor népszerűvé vált a Távol-Keleten, Kínában, Japánban és Mongóliában, ahol helyi vallási elemekkel keveredve tovább él. A buddhizmus keretében Japánban született meg a zen vallási, meditációs iskola.

Irányzatok

Ebben a szakaszos terjeszkedésben a buddhizmusnak különböző irányzatai alakultak ki.

A hinájána, amit legtöbbször "kis szekérnek", "keskeny útnak" fordítanak, a tulajdonképpeni ortodox buddhizmus, amely pontosan be akarja tartani és tartatni a buddhizmus valamennyi előírását, Buddha összes eredeti erkölcsi parancsát. Ezen elvárásoknak azonban, ahogy erre a keskeny út elnevezés is utal, szinte csak a kolostorok szerzetesei tudnak megfelelni, akik a világ kísértéseitől félrevonulva aszketikus életkörülmények közötti meditációval keresik a megvilágosodást. Ezen felfogás csak szűk körben terjedt és mára Sri Lanka kivételével szinte mindenütt elenyészett.

A mahájána, "nagy szekér" irányzat azonban ennél engedékenyebb, mert enyhítette a legszigorúbb követelményeket annak érdekében, hogy Buddha tanításai minél szélesebb rétegek számára legyenek elfogadhatók és követhetők. Ez lett a buddhizmus "populáris" irányzata, amely "széles út"-ja miatt talált követőkre hazánkban is.

A vadzsrajána, "gyémánt szekér" kifejezést a tibeti lámaizmusra használják. A buddhizmusnak ebben az ezoterikus-okkult irányzatában nagy szerep jut mindennemű mágiának, rejtélyes beszédnek, saktisztikus megnyilvánulási formájában pedig szexuális praktikáknak.

A lámaizmus elnevezés a buddhista tanításokat követő, szoros közösségben, kolostorba húzódó lámákról ered.

Bár a keleti vallások körében teljességgel ismeretlen a szigorú egyházi - papi hierarchia, a lámaizmusnak köszönhetően a buddhizmusnak vannak nagy befolyású főpapjai, akiket az egész buddhista vallásközösség elfogad, és feltétel nélkül tisztel. A legmagasabb rangú a Dalai láma, aki a hit szerint Buddha reinkarnációja.

A buddhizmust a IX. század folyamán átmenetileg üldözték, ezért elszigetelten, több kisebb szekta is alakult ezekben az időkben. Tekintettel Ázsia természeti adottságaira, a szekták meglehetősen elszigetelten tevékenykedtek a kontinensen. A Himalája magas hegyei, fennsíkjai, illetve Japán szigete nem tették lehetővé a könnyű találkozást a hívők között. A buddhizmus japán formája szintén beépített egy ott őshonos vallási elemet terjedése során ugyanúgy, ahogy később a távolabbi, európai és észak-amerikai elterjedésben nagyon népszerűvé váló zen-buddhista irányzat, amely napjainkban is az egyik legismertebb és szívesen követett ága a nyugati ember számára, hiszen a misztikus Kelet a maga nyugalmával, bölcsességével rendkívül vonzó szempont a buddhistává válóknak.

Buddhizmus Magyarországon

Hazánk vallási szempontból is ugyanazt a pluralitást mutatja, mint kulturális és etnikai szempontból, hiszen a két legnagyobb hívő közösségen, a katolikus és a református egyházon kívül egyre több felekezet tevékenykedik ma Magyarországon.

Zalaszántón, a világosvári hegyen áll Európa legnagyobb buddhista-szentélye, a 36 méter magas és 24 méter széles Béke-sztúpa. Belsejében Buddha tanításai, ereklyéi és egy 24 méter magas életfa található, az oltáron pedig egy Dél-Koreából származó Buddha-szobor. Őszentsége, a tizennegyedik dalai láma, Tendzin Gjatso 1993. június 17-én avatta fel a "béke, a boldogság és a megvilágosodás" jelképét.

Buddhizmus és reinkarnáció

A buddhizmushoz szorosan kapcsolódik a lélekvándorlás.

Buddha meghagyta tanai között a Szamszarahitet (Szamszara=az újraszületések örök körforgásának fogalma), de kijelentette, a megváltáshoz nincs szükség papi segédlete, a megváltás egyetlen útja a szenvedések okának felismerése és meghaladása. A szenvedés oka a vágy, a megváltás útja a vágyról való lemondás az erkölcsös élet keretein belül.

A reinkarnáció az ismétlődő születés és halál folyamata, amely során a lélek életről életre, egyik testből a másikba vándorol, egyszer emberi, másszor pedig állati vagy növényi létformát elfogadva. A reinkarnáció, illetve a lélekvándorlás filozófiája szerint a lélek örökkévaló, míg a fizikai test átmeneti. Ennek megfelelően, amikor valaki meghal, csak durva fizikai teste hal meg (alkotóelemeire esik szét), a lelke azonban a karmája szerint egy másik testet kap. A karma törvény: mindenki az életbeni cselekedetei alapján születik újjá. Így a karma eredményeképpen az ember megszülethet akár egy gazdag kereskedő családjában vagy éppen egy rovartársadalomban is. A Padma Purána szerint 8400000 életforma van az univerzumban, amelyek mindegyike a teremtés által jött létre. Evolúciós kialakulásukat nem fogadják el a hindu hagyományok. Úgy tartják, hogy itt az anyagi világban a feltételekhez kötött lélek kerül egyre fejlettebb helyzetbe a különböző testeken keresztül, míg el nem éri az emberi életformát, ahol végre lehetősége van az önmegvalósítás gyakorlására és a felszabadulásra.

Ha az összes, vallásban és ideológiában hívő ember hitét megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, a halállal kapcsolatban lényegében háromféle válasz létezik.

  1. Az emberiség egyharmada nem hisz a halál utáni létben, életben. Úgy gondolja, az egyéni élet a születéssel kezdődik, a halállal végződik, se előtte, se utána nincsen semmi. Ez a felfogás nagyjából takarja a materializmus fogalmát.
  2. Az emberiség második harmada nem hisz a születés előtti életben, ugyanakkor hisz a halál utáni életben, abban mennybéli vagy pokolbéli létet tételez, mely lét, állapot a földi élet erényei, bűnei nyomán, jutalmazásként vagy büntetésként következik be.
  3. Az emberiség harmadik harmada hisz mind a születés előtti, mind a halál utáni életben, hisz a lélekvándorlásban, illetve reinkarnációban.

A reinkarnáció szó szerint "ismét húsba hatolást" jelent, re=ismét, in=bele, camo=hús. A "mindenki" által áhított Buddha-lét elérése, a Nirvánába (paradicsomi állapot, a nemlét) való kerülés. Ennek módja a már korábban említett Négy Nemes Igazság betartása.

2015 Programok

Albumok

BMÖ&KE

HKF

Naptár

2019. november 14.
H K SZ CS P SZ V
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
Ma Aliz napja van.
Holnap Albert, Lipót napja lesz.

Partnerünk